Aranykor

A hazai építészeti aranykor az I. világháborúig terjedő korszak, klasszicizmus, szecesszió, art deco és (pre)modern izgalmas kavalkádja ez, amelyben a gazdag polgárság, benne az inkább a modern (azaz a progresszív, megújulni-változni vágyó) kultúrát támogató zsidó vállalkozói réteggel, még pénzt tud szánni igényes házakra, bérpalotákra vagy villákra. Befektetők, bankok és biztosítótársaságok építettnek korszerű épületeket, új középületek, hivatalok létesülnek, az emberek oktatására, gyógyítására, szórakozására, sportolására és művelődésére is egyre több pénz jut. A főváros ekkorra igazi nagy európai metropolisszá válik, London, Párizs és Bécs szintjén áll, ahol az építészek – köztük a bővülő zsidó polgárság felkérését kapó, gyakran a családhoz tartozó zsidó építészek – dúskálnak a megrendelésekben, évről évre, házról házra terveznek más modorban, kísérleteznek új formákkal és anyagokkal – igényesen. Maguk is jómódúak lesznek, bérpalotákkal, luxusvillákkal rendelkeznek és haladnak a nemzetközi szellemi áramlatokkal.

Lajta Béla | Parisiana mulató, ma Új Színház | Kitervezte.hu

Zsidó építészek elképzelései szerint épül a fővárosban a Gresham palota, a Gellért, az Astoria, a Palace és a Ritz-Carlton szálloda. Lipótváros eklektikus bérpalotáinak nagy része, a Deák tér és a Szervita tér legszebb házai, a századfordulós Városligeti fasor villái és a modern fővárosi mozik. Tevékeny részt vállalnak a Sugár út, a mai Andrássy út kialakításában.

Alkotásaikkal van tele a lipótvárosi Falk Miksa utca, a józsefvárosi Népszínház utca, a terézvárosi Nagymező utca vagy éppen az erzsébetvárosi Wesselényi utca.

Az egykori pesti zsidónegyed legszebb darabjait is ők tervezik.

És ők teremtenek modern hangulatot Újlipótvárosban, a Margit körúton és Pasaréten, szecessziót Józsefvárosban, Terézvárosban, Zuglóban, a Szent István körúton és a Szabadság téren.

Hivatali épületeket, áruházakat, iskolákat, kórházakat, fürdőket, uszodákat, sportpályákat és színházakat alkotnak.

A fővároson kívül elsősorban Erdély nagyvárosainak, valamint Szabadka, Újvidék, Szeged, Debrecen, Kecskemét, Nyíregyháza, Komárom, Nagykőrös, Nyírbátor, Palicsfürdő és Pöstyén arculatát alakítják.

A szecessziós és modernista Magyarország felépítésében egyaránt jelentős az általuk hozzáadott érték. Álmodtak, rajzoltak, építettek, amíg engedték…

Külhonban pedig – menekülve a „zsidó-törvényekkel” tetőző fojtogató légkörtől és az üldöztetéstől – főként a haladó modernista iskolák követőiként lesznek többek között Berlin, New York, Chicago, London, Amszterdam, Párizs és Tel-Aviv elismert és megbecsült tervezői.

signatures

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s